Üdvözlöm, Szeles Sándor vagyok, munkavédelmi technikus, tűzvédelmi főelőadó, Győrben élek. Vállalom cégek, vállalkozások munkavédelmi feladatainak ellátását, kockázatértékelés, egyéni védőeszköz juttatási rend elkészítését, munkavédelmi oktatások megtartását, gépek, munkaeszközök ellenőrzését, veszélyes anyagok nyilvántartását, munkahelyi balesetek kivizsgálását, dokumentálását.
Vállalom cégek, vállalkozások tűzvédelmi dokumentációinak összeállítását (tűzvédelmi szabályzat, házirend), oktatások megtartását.
A munkáltató az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatainak teljesítése érdekében a meghatározott veszélyességi osztályhoz, munkavállalói létszámhoz igazodóan elegendő, de legalább minimálisan megjelölt időtartamra és szakképesítési feltételekkel köteles munkavállalót kijelölni vagy foglalkoztatni.
Ennek a személynek a munkáltató köteles valamennyi munkavédelemmel összefüggő információt megadni, és a szükséges tárgyi, szervezési feltételeket biztosítani.
A minimális időszak heti egy órától akár napi 8 óráig tarjedhet, bővebben a hatályos rendeletben olvasható információ: a munkavédelemről szóló törvény egyes rendeleteinek végrehajtásáról szóló rendelet (5. oldal).
A munkavállalónak rendelkezni kell a foglalkoztatás teljes időtartama alatt az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, meg kell ismernie a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat.
Ezeket az ismereteket oktatás keretében át kell adni a munkavállaló munkába állásakor, munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor vagy új technológia bevezetésekor.
Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként – a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve – meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni.
A munkáltatónak minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e. Ha nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről a sérültet, halálos baleset esetén a hozzátartozót értesítenie kell.
Azt a munkabalesetet, amely esetében a munkavállaló több mint három munkanapon át nem volt munkaképes, valamint a foglalkozási megbetegedést és a fokozott expozíciós esetet be kell jelenteni, ki kell vizsgálni és nyilvántartásba kell venni.
Munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül a munkabaleset kivizsgálása.
A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására.
A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét.
A kockázatértékelés elkészítése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.
A munkáltató a veszélyes anyagok elleni védekezés és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzésének céljából nyilvántartást vezet a munkavállalók munkahelyi kitettségére vonatkozó adatokról.
A nyilvántartás célja továbbá, hogy a munkavállalók egészségének védelme, a veszélyes anyagok által okozott foglalkozási megbetegedések megelőzése, és a foglalkozási megbetegedés foglalkozási eredetének tisztázása érdekében a veszélyes anyagok okozta kockázatok utólag azonosíthatóak, ellenőrizhetőek és dokumentáltak legyenek.
A rákkeltő anyagokról fentiekhez hasonlatosan további nyilvántartást kell vezetni.
A munkavállalók testi épségének megőrzése a munkáltató feladata, a rendelkezésére álló lehetőségek utolsó bástyája az egyéni védőeszköz. Például zajártalom esetén fülvédő, építkezéseken munkavédelmi sisak, fűnyírásra arcvédő, maró anyag esetén kesztyű.
A veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni, rendeltetésszerű használatukra a munkavállalókat ki kell oktatni és az egyéni védőeszközök rendeltetésszerű használatát meg kell követelni.
Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. A feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.
A munkáltató köteles a veszélyes létesítmény, munkaeszköz, technológia üzemeltetését írásban elrendelni, ezt munkavédelmi üzembe helyezésnek hívják. Ennek feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat, amely munkavédelmi képesítést igénylő feladat.
Veszélyesnek számít az a létesítmény, munkaeszköz, anyag/keverék, munkafolyamat, technológia (beleértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők kitettségével járó tevékenységeket is), amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége, biztonsága megfelelő védelem hiányában károsító hatásnak lehet kitéve. A nem veszélyes gépek, munkaeszközök használatba vételét szintén megelőző, ellenőrző vizsgálat előzi meg.
Mindezeket bizonyos időszakonként újra ellenőrizni kell.
Rendellenes körülmények kialakulása esetére a munkahely jellegére, helyzetére, kiterjedésére, valamint a veszélyforrások hatására, továbbá a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is tekintettel mentési tervet kell készíteni, és a mentéshez szükséges személyeket ki kell jelölni.
A mentési terv munkahelyre vonatkozó részét minden érintett munkavállalóval ismertetni kell.
A mentési terv a külön jogszabály által előírt – biztonsági, védelmi, intézkedési vagy más hasonló tárgyú – tervbe foglalva is elkészíthető (például tűzvédelmi szabályzat).
